A márciusi forradalom kapcsán minden település igyekszik a hősökhöz kapcsolódó viszonyát felkutatni, felidézni, mely a történelmi pillanatokhoz köti. Ennek jártunk utána mi is Orosháza vonatkozásában, támaszkodva Koszorús Oszkár helytörténeti kutató a témában 2000-ben és 2006-ban publikált írásaira.
Díszpolgár, de nem járt Orosházán
Kossuth Lajos kormányzó Orosháza díszpolgára (1889) ismereteink szerint nem járt Orosházán – állítja Koszorús Oszkár a Kossuth és Orosháza című tanulmányában. Ebben többek között az áll, hogy a Thék Endre utcai emléktáblát téves hagyomány alapján helyezték el. Ám 1849. július végén Szegedre kérette Debrecenben tartózkodó gyermekeit, akik egy éjszakát töltöttek Orosházán. Felesége, Kossuthné Meszlényi Teréz 1849. október elejétől december elejéig Orosházán rejtőzködött.
A tanulmány három további fontos személyes kapcsolatról is szól: „gróf Károlyi György megyei főispán, Orosháza volt földesura 1849-ben Kossuth Lajost üdvözölte Pestre vonulásakor. Boczkó Dániel, Orosháza első országgyűlési képviselője Kossuth megbízásából Békés-Csanád és Arad megyének kinevezett kormánybiztosa volt, Raksányi Imre orosházi születésű honvéd őrnagy pedig Kossuth katonai irodáján dolgozott, a kormányzó gyakran bizalmas harci feladatokkal látta el.”
Petőfi (családja) és Orosháza
A Petőfi család orosházi kapcsolatai című tanulmányból kiderül, Petőfinek több, Orosházához kötődő osztálytársa volt: Argai János (később a pesti evangélikus iskola tanára), Székács Pál ügyvéd (Székács püspök öccse), továbbá Neumann Károly, aki 1848 őszén Orosházán volt segédlelkész, később itt is nősült meg, Mikolay lelkész lányával lépve oltár elé. Az általa őrzött 23, jórészt ismeretlen Petőfi verset 1880-ban tette közzé a fővárosi Vasárnapi Újság.
Szendrey Júlia, Petőfi felesége még lánykorában, 1837-től 1840-ig, majd 1850-től 1860-ig gróf Károlyi György Orosháza-nagymágocsi uradalmában élt, ahol apja, Szendrey Ignác volt az uradalom inspektora. Innen indulva végezte el Mezőberényben a leánynevelő intézetet. Többször járt Csákón Petőfi öccsénél, Istvánnál. Petőfi István, a költő öccse Kiscsákón élt 1858-tól 1880-ig, a Geist uradalom gazdatisztje volt. Orosházi szántóversenyen tollvivő. Számlái az orosházi múzeumban megtalálhatók.
Petőfi Zoltán, a költő fiának édesanyjához írott sorai 1863-ból: „Múlt szerdán egész nap feküdtem nagy fülszaggatásaim miatt, előtte való nap voltunk Orosházán az orvosnál, ki azt rendelte, hogy piócákat rakjanak a fülem mellé, s rendelt még porokat is.” Evangélikus anyakönyvben olvasható, hogy keresztszülőséget vállalt Kiscsákón. (22 éves korában halt meg végelgyengülésben.)
Forradalmi szobrok
Koszorús Oszkár korábbi előadásában sorjázta a városban látható, ide vonatkozó szobrokat. Petőfi Sándor mellszobra a nevét viselő művelődési központ előtt látható, Rajki László alkotása. A költőnek az épület földszintjén látható mellszobrát Rajki József készítette.
Horvay János Kossuth szobra 1904. szeptember 19-én került a mai római katolikus templom helyére, majd 1921-ben az Alföld szálloda mellé. Innen 2012-ben került a szobor a jelenlegi helyére.
1945-ben lett Erzsébet királyné utcából Kossuth Lajos utca, 1960-ban a Mezőgazdasági Technikum vette fel Kossuth Lajos nevét, a körülötte lévő tér is az ő nevét viseli. A Rajki László készítette Kossuth fejszobor az iskola udvarán áll.
B. Imre Julianna
