Aki rendszeresen eljár a PMK épülete előtt, vagy bejár „a házba”, sokszor elmegy olyan képzőművészeti alkotások mellett, amelyekre már a látvány részeként tekint, pedig önmagukban is értéket képviselnek. Lássuk, mit érdemes egy kicsit újra felfedezni az épület díszítéseként.
Az Árpád-kerti bejárat fölött jellegzetes homlokzati fríz hirdeti az intézmény funkcióját. Alkotója Majoros János, kétszeres Munkácsy-díjas keramikus, szobrász, Érdemes Művész. „Az apró nonfiguratív kerámia alakok az emberi érzékszerveket jelenítik meg, s magát a gondolkodó, alkotó embert” – áll a korabeli leírásban. A színes mázas samottból készült plasztikát 1985-ben helyezték fel, a stilizált alakok azóta sokszor feltűnnek olyan képeken, amelyek a belváros hangulatát idézik.
A Kossuth utcai bejárattól balra a névadó Petőfi Sándor mellszobrát találjuk. Legnagyobb költőnk szelleme, ha itt van a kőben, biztosan sok rímet faragott arról, hogyan élnek az orosháziak, de arról biztosan, milyen érzés, amikor március idusán a legkisebbek saját készítésű zászlókat, kokárdákat visznek neki – a Nemzeti dal költőjének. A szobrot 1978. március 15-én avatták fel, alkotója Rajki László orosházi születésű, Szentendrén élő szobrászművész, aki később a város díszpolgára is lett.
Az épület földszintjén, a lépcső tövében egy újabb Petőfi-mellszobor hirdeti a ház erős kötődését névadójához. Rajki József orosházi szobrász (1894-1963) 1955-ben készítette. (A névrokonságon kívül nincs más kapcsolata Rajki Lászlóval.) Érdemes megjegyezni, hogy Rajki József több munkájával is találkozhatunk a városban: Kossuth Lajos domborműves emléktábla (1949, Orosháza, Thék Endre u.), Jászay Horváth Elemér domborműves emléktábla (1939, Orosháza, Táncsics u.), Bartók Béla mellszobor (1956, Orosháza, Zeneiskola).
Jelen évforduló idején a földszinten, a színháztermi folyosón két értékes gyűjteményt láthatunk. Egyrészt egy országosan is ritkaság számba menő plakátgyűjtemény több darabját. Az 1970-es évektől őriznek fontos kortörténeti lenyomatot a különböző rendezvényekhez készült plakátok, amelyek tanúi annak, milyen fellépők fordultak meg városunkban. Koncz Zsuzsa, 2019. februári koncertje alkalmával, igazi örömmel és meglepettséggel fedezte fel, hogy a mintegy négy évtizeddel korábbi orosházi fellépésének ilyen nyomát is őrizzük. A folyosó bal oldalán Faragó György sorozata idézi Orosháza régmúlt arcát. A fotóriporter 2015-ben ajándékozta a képeket a PMK-nak.
A színháztermi függöny a 2016-os felújítás óta a klasszikus bordó színű. Ám előtte sokak szívéhez közel állt az a „tarka” függöny, amit 1985-ben Kürthy Ödönné textiltervező iparművész tervei alapján készítettek.
A színháztermi előcsarnok falburkolatával kapcsolatosan a 2006-os felújításkor megjelent cikk tájékoztat: „Ha a látogató belép a felújított művelődési ház főbejáratán, szembe találja magát Minya Mária Budapesten élő, békési származású, Munkácsy-díjas keramikusművész monumentális alkotásával. A fémsókkal színezett, festési, grafikusi technikával készült teljes kompozíció 2,8 méter magas és 12 méter hosszúságú.
– Hosszú ismerkedési és gyűjtési időszak előzte meg a tényleges munkát – nyilatkozta Minya Mária. – A polgármesteri hivatal felkérésre három vázlatot és anyagrészletet dolgoztam ki, amit aztán a Magyar Állami Lektorátus által működtetett zsűri bírált el. A végleges kompozíció kiválasztásánál nagy segítségemre volt Beleznai László főépítész, Vojtek Edit, a kulturális osztály vezetője és Koszorús Oszkár orosházi helytörténész. Művemben az Alföldről és Orosházáról szerettem volna megörökíteni valamit az élőknek. Petőfinek az Alföldről szóló organikus verséből is idézetem a természetből kiemelt motívumokkal. A mű megértéséhez nagyon sok fantázia kell, hiszen minden évszámnak jelentősége van. (Orosházi Élet 2006. április 7.)
A földszinten a koncertterem 2015 óta viseli Szokolay Sándor zeneszerző nevét. A város díszpolgára mindig nagy szeretettel nyilatkozott városunkról, szellemi ébredése helyeként emlegette, bár szülőhelye Kunágota volt. A város kulturális történetének fontos szereplője, a névadón már nem lehetett jelen, de családja zenész tagjai emlékezetes hangversenyt adtak. Az épület második emeletén a Bubik-terem Bubik István emlékét őrzi. A Jászai-díjas színész erős orosházi kötődése közismert volt. Ilovszky Béla színházi fotográfus képei a terem előterében adnak ízelítőt Bubik István munkásságából.
A második emeleten látható állandó tárlat az orosházi festők adakozó kedvéről tanúskodik: Fekete János, Feldmann Tibor és Horváth János alkotásai a PMK vagyonát gyarapítják, és hozzájárulnak az épület sajátos hangulatának alakításához.
Köszönjük Csányiné Kádár Tünde, Gonda Géza, Koszorús Oszkár az összeállítás elkészítéséhez nyújtott segítségét.
